Ebben a nagy melegben csak rövidnadrág és szoknya jöhet szóba, de inkább csak az utóbbi, hiszen sokkal lengébb. Nem tudom, ki hogy van vele, de én ebben a kánikulában vagy minden egyes nap strandolnék vagy beülnék egy hatalmas fagyasztóba, míg elmúlik.
Szerdán is egy lenge ruhát választottam, majd kocsikázás közben Kincs odamondta, hogy megyünk, lefotózzuk. What? Egy táska, egy ékszer, kutyafüle sem volt nálam, de éppen ebben rejlik a képek szépsége. Egyszerűek és természetesek, semmi megtervezett turpisság nincs bennük. Nagy kedvenceim lettek most ezek a fotók, remélem nektek is tetszenek.
Egyébként nagyon szeretem a napraforgót, szerintem olyan gyönyörű növény, legszívesebben az egész szobámat beborítanám vele, öröm ránézni. Gyönyörű nyáron a természet, ahogy a horizonton találkoznak a szántóföld és az ég kékje, számomra ez a legkedvesebb színkombináció.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.