Sokszor hallja az ember lánya, amikor valamibe ismét fejest ugrik, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó. Aztán persze dacosan, már csak azért is belevágunk, mert ki, ha én nem?!

Aztán hallgathatod, hogy úgysem fog menni, mert először sem működött, ötödszörre sem és most sem fog, de csak azért is hajszolod tovább azt az idillt, amit te elképzeltél a fejedben a jövőt illetően. Vajon megéri? Van visszaút a boldog egyensúlyhoz vagy csak vergődés és szenvedés következik ismételten?

Fájni fog. Borzalmasan. Újra felépíteni, ismét az alapoktól kezdeni, ismét bevonni a mindennapjaidba, megtörve a bevett szokásaidat, napirendedet.

Üvölteni fogsz, amíg ismételten megszokod, mert eleinte nagyon fájdalmas, fárasztó meló lesz, de aztán egyszer csak ott lesz neked minden egyes nap. Feltölt, kikapcsol, megnyugtat, a részeddé válik majd.

De ha neked ez kell, mert nélküle nem jó, mert a célért megéri és te úgy érzed, hogy menni fog, akkor ugorj bele századjára is, ha előtte 99 alkalommal már elhagytad. Mert az a fontos, amit te szeretnél, és nem a hátad mögötti kántálás, hogy ez meg mit akar már megint.

Ha te látsz magad előtt egyfajta jövőt, amihez az kell, hogy ismét belevesd magad, akkor tedd meg. Ha nem megy, ha csak kínzod magad, akkor befejezed majd 100. alkalommal is. Az élet rengeteg esélyt ad, ettől élünk, próbálkozunk, akarunk, teszünk, ettől vagyunk emberek.

Meg kell találni az arany középutat, ami jó és továbbvihető, amire építeni lehet.

Ha fáj, akkor is meg kell próbálni, de akár fel is adhatod ismét, ez csak rajtad áll. De ha boldoggá tesz, ne állj meg, éld meg ismét, szeresd, told ki a határokat, tervezd bele a mindennapjaidba. Csináld.

Hogy miről beszélek? A futásról.

[caption id="attachment_6061" align="aligncenter" width="2048"] businessinsider.dom[/caption]

Folytatás hamarosan...