Néhány napja egy anyukás csoportban az egyik friss anyuka megkérdezte, hogy egy anyának jár-e énidő? Én pedig furcsán néztem a kérdést és a hozzá tartozó történetét. Szomorúan olvastam, hogy ez egyáltalán felmerül bárkiben...

Én korábban sem értettem, amikor egy édesanya elmondta, hogy fogat mosni sincs ideje. Hogy tessék? Nincs naponta 2-3 alkalommal 5 szabad perce? Vagy legalább egyszer? Tegyük fel, hogy alap esetben apuka nem kényszerült külföldre dolgozni, így vélhetően a napja egy részét otthon tölti. Fáradt, dolgozott, korán kelt, pihenne, ez természetesen mind érthető, de remélhetőleg szeretne a gyermekével is időt tölteni, egy keveset legalább. Míg anyuka fogat mos, megfürdik, eszik néhány falatot, tehát semmi luxi dolog, csak az alapok. Mert bizony vannak anyák, akiknek nagyon "matrica" baba jut és napközben vagy akár éjszaka is, nehezen tudja letenni, azt is rövid időre, elfogadom, hogy így nem jut idő magára, amíg apuka dolgozik, na de egyszer csak hazaér! Olyankor igenis a kezébe kell adni a gyereket, elvégre az övé is. Nem kiszolgálni kell ilyenkor, meg terülj-terülj asztalkával várni, főleg nem az első hetekben, amikor még minden új.

Ilyen napjaim nekem is vannak, hogy amíg a férjem dolgozik, egy helyben ülök több órát szomjan, mert örülök, hogy alszik a kislányunk, ha rajtam, akkor rajtam, ő még megteheti, mert első gyerek. DE!

Amikor a férjem itthon van, szó szerint azt csinálok, amit szeretnék. Hajat mosok, veszek egy hosszú, forró fürdőt, elmegyek a boltba, fodrászhoz, körmöshöz. Énidőt tartok, mert jár. Nekem, neked, mindenkinek! Attól, hogy valaki anyává válik és ez a világ legcsodálatosabb dolga, még nem kell rabszolgaként hajtani a hét minden napján! Soha ne merüljön fel senkiben, hogy jár-e neki egy kis idő saját magára, saját magával! A posztoló leírta a csoportban, hogy a férje szerint neki nem jár, neki egy a dolga, a gyerek és még a gondolatát is felejtse el heti 1-2 óra!!! szabadidőnek. Hát apukám, a francokat nem jár!

Drága anyukák! Igen, az életetek megváltozott, a főszerepetek az anyaság lett, de mellette nők maradtatok. Testvérek, lányok, barátnők, akik minőségi időt töltenének másokkal is. Nem, ettől nem lesztek önzőek, rossz anyák! Feltöltődött anyák lesztek és bizony igaz a mondás: Boldog anya, boldog baba. Kérjetek bátran segítséget, ha van! Ha valaki fél órát tud beugrani a picúrra vigyázni, akkor annyit. Ha te azt az időt arra fordítod, hogy elolvasol néhány cikket, akkor arra! De legyen időd magadra és arra, hogy azt csináld, ami kikapcsol, ami feltölt, ami kizökkent az anya üzemmódból. Mert nem csak anya vagy és nem csak az a feladatod, hogy 0-24-ben a babával legyél. Aki még mindig ebben a felfogásban él (mondjuk a párod), azt ideje felvilágosítanod arról, hogy egy gyereknek ideális esetben két szülője van, két szülő feladata MINDEN. S ha apuka szerint neki jár a sörözés a haverokkal,  mert fárasztó a munka mellett a babával töltött idő, akkor bizony neked miért ne járna? Ez fel sem kellene merüljön kérdésként, nem szűnsz meg létezni, nem is szabad teljesen bezárkózni és csak a babával lenni. Persze csodálatosak a napok és fontos a babának az anyukája, de egy besavanyodott, elnyomott, szürke anyuka a babának sem lesz jó.

Szóval kedves anyukák! Menjetek el kávézni, olvassatok, főzzetek, jógázzatok, pihenjetek! Nem attól lesztek jó anyák, hogy a hét minden napján, a nap minden percében a babával foglalkoztok. Attól lesztek jó anyák, ha magatokra is jut idő, hiszen tényleg igaz: Boldog anya, boldog baba.