Ha már csak egy embernek segít ez a cikk, megéri megírni. Talán nekem is segít, ha kiírom magamból és még jobban akarom majd a teljes gyógyulást.

Aki követ, olvas, az tudja, hogy másfél hónapja volt egy komoly csuklóműtétem, amelyre már felkészülni is nehéz volt lelkiekben. Felkészülni arra, hogy legalább két hónapra "elveszíted" azt a kezed, amelyet használsz és a bénábbikra számíthatsz csak. Ez rohadt nehéz, számos mélyponton vagyok túl, nem könnyűek a mindennapok egy kézzel és rengeteg dolog nem megy, ami szívás, mert az ember gyengének érzi magát ettől, hiába egy műtét miatt van. Kiesik, leverem, elejtem, nem bírom el. Nagyon nem könnyű és nem láttam a végét. Úgy éreztem, rossz döntés volt belevágni, hogyan is gondoltam én ezt és egyáltalán, hogy volt ennyi eszem?!

Aztán elmentem az első gyógytornára. Rettegtem, hogy 4 hét gipsz után ott van a satnya, elsorvadt kezem, nem védi semmi és meg kell mozdítanom. Rettegtem és ezért csak azt láttam, hogy ez nem fog menni. Sírtam, lesápadtam, féltem. Még inkább nem láttam a végét az egésznek és rohadt szarul éreztem magam. Este viszont magamba néztem, megkerestem az elhatározásomat, jó mélyen volt, felszívtam magam, tuningoltam magam lelkileg. Másnap tudjátok mi történt? Nem féltem, akartam minden erőmmel és erőltettem, ahogyan tudtam. Eldöntöttem, hogy vissza akarom kapni a kezem. Minél hamarabb és nem félhetek, mert ha fejben nem állok bele teljesen, nem fog menni. Lelkiekben kellett megtáltosodnom ahhoz, hogy túl a 7. gyógytornán már nagyon tudom akarni és ezt az izmok is követik. Közel sincs még vége, vannak mozdulatok, amelyek még legalább 1 hónapig tilosak, továbbra sem használhatom nagyjából semmire a kezem, de már óvatosan segíthetek vele a másiknak, terhelés nélkül. De fejben erős vagyok, akarom és küzdök, mert ez olyan folyamat, ami csak rajtam múlik, itt már nem segít az orvos, ezt nekem kell magamban lemeccselni és győzni.

Persze sokat számít, hogy aki műtött és a gyógytornászom is végtelenül profi és türelmes velem, baromi hálás vagyok értük, de ehhez ők kevesek lennének. Nekem kell akarni és sikerült is igazán eldöntenem. Vannak még rövidke mélypontok, de nem hagyom magam.

Nektek is fejben kell eldönteni először, másképp még a legjobb szakember is kevés lesz!