Kíváncsi embernek tartom magam, sok minden érdekel, sok mindenbe viszont nem merek belevágni. Az utóbbi években egyre elterjedtebb a növényi étkezés, én pedig gondoltam, teszek vele egy próbát.

Nem vett 180 fokos fordulatot az életem és bár imádom az állatokat, nem miattuk szerettem volna megnézni, milyen csak növényi alapú étrendet követni, hanem egész egyszerűen tenni szerettem volna vele egy próbát. Bár tetszik a 100 %-ban vegán életmód, én egyelőre nem érzek késztetést arra, hogy erre az élet minden területén odafigyeljek. Éppen ezért, aki így él, soha nem néztem sült bolondnak, mindenkinek joga úgy enni, sminkelni, öltözködni, ahogyan szeretne, ki vagyok én, hogy elítéljem bármiért is.

Nos, velem már nem voltak ennyire elnézőek, rögtön jöttek azzal, hogy nem vagyok normális, káros lesz az egészségemre, semmi értelme és hasonlók. Ok, köszi, azért is megnézem, hogy tetszik ez nekem! Így egyik nap elhatároztam, a következő napon pedig be is vásároltam. Itt jön a másik dolog, riogattak, hogy oda a fogyásom, el fogok hízni. Nos, bármennyire is hihetetlen, nem terveztem ezután tésztát tésztával enni, csak mert lehet. Én úgy vágtam ebbe bele, hogy tartottam az alap étrendemet, tehát továbbra is egészségesen étkeztem, csak hús, tejtermék és tojás nélkül. Egyébként sem vagyok nagy hús és tejtermék fogyasztó, így nem volt nehéz belevágnom.

Így bármennyire is furán néztek rám, elkezdtem. Finomakat ettem, új recepteket próbáltam ki, új ízeket fedeztem fel és jól éreztem magam a bőrömben. Egészen 8-9 napig, amikor is lecsúszott egy melegszendvics és rá kellett jönnöm, bármennyire is nem eszem sok húst és tejterméket, mégsem tudok róla teljesen lemondani. Nem éltem meg kudarcként, eleve nem tudtam, menni fog-e és ha igen, ki akarok-e tartani a vegán étkezés mellett. Szóval egy kalandnak fogtam fel, ami hozzátett egy keveset az életemhez és örülök, hogy tettem vele egy próbát. Megerősítette bennem, hogy soha senkit ne nézzek le azért, mert másként eszik, iszik, öltözködik, sminkel, gondolkozik, ahogy én.

Lehet, hogy fogok még vele próbálkozni és biztos, hogy akkor is furcsán néznek majd rám. Pedig senkinek semmi köze hozzá, hogy mit és hogyan eszik a másik. Fogadjuk el, hogy mindenki felnőtt ember és képes önálló döntésekre. Maximum megbánja, de hagynunk kell!